Ha az autóklíma gázvesztesége meghaladja az évi 10-15%-ot, az már nem a rendszer természetes párolgása, hanem fizikai szivárgás következménye. Amennyiben az autóklíma töltése után a hűtési teljesítmény néhány héten vagy hónapon belül ismét drasztikusan visszaesik, a rendszerben lévő lyuk vagy repedés miatt a hűtőközeg elszökik. Ilyenkor a puszta utántöltés helyett kötelező lépés a nyomáspróba és a szivárgás pontos helyének műszeres felderítése.
Meddig elfogadható az autóklíma töltése és mikor kell hibára gyanakodni?
A rendszeres karbantartás és a folyamatosan visszatérő hiba elhárítása között óriási különbség van. Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy minden tavasz elején automatikusan kifizetik a klímatöltés díját, elfogadva, hogy a gáz az előző szezon óta egyszerűen eltűnt a rendszerből. Bár a rugalmas gumicsövek és a vibráció miatt egy minimális hűtőközeg-csökkenés két év alatt normálisnak tekinthető, a sűrűsödő töltési periódusok már egyértelműen a zárt kör tömítetlenségét jelzik. Ha a probléma valódi okát nem szüntetjük meg, azzal nemcsak a pénztárcánkat, hanem a környezetet is feleslegesen terheljük.
Amikor a klímatöltés már nem jelent megoldást
– Tavaly nyár végén már töltötték a klímámat, de most, az első meleg napon megint csak langyos levegőt fúj az autó. Elég, ha most ismét rátöltünk egy kicsit?
– Határozottan nem. Ha néhány hónap alatt elszökik a gáz, akkor a rendszerben valahol egy fizikai sérülés, lyuk vagy repedés van. Ha ilyenkor csak rátöltünk, az új hűtőközeg is napok vagy hetek alatt el fog illanni a légkörbe.
– De a múltkor azt mondták, a gázszökés természetes folyamat az autóknál.
– Az évi 10-15 százalékos veszteség valóban az, de a teljes leürülés egy szezonon belül már komoly hibát jelent. Töltés előtt mindenképpen el kell végeznünk egy alapos szivárgáskeresést, hogy megtaláljuk a hiba forrását.
Formáló gázos nyomáspróba az egyszerű vákuumozás helyett
– A múltkor egy automata gép vákuumozta a rendszert, és az nem jelzett semmilyen hibát. Az nem jelent garanciát a tömítettségre?
– Sajnos nem jelent. A klímagépek vákuumtesztje csak a nagyon durva, hatalmas lyukakat veszi észre, mert a külső légnyomást használja. Menet közben viszont a klímarendszerben akár 15-20 bar nyomás is uralkodik, ami belülről feszíti a csöveket és a tömítéseket.
– Vagyis a nyomás alatt jelentkező mikrorepedéseket a sima vákuum nem mutatja ki?
– Pontosan. Ezért használunk mi formáló gázos nyomáspróbát. A rendszert magas nyomású nitrogén-hidrogén keverékkel fújjuk fel, és egy speciális elektronikus szimatoló műszerrel pontosan ki tudjuk mérni, hol szökik a gáz, még a legeldugottabb helyeken is.
A lyukas klímahűtő és a kavicsfelverődések veszélyei
A leggyakoribb hely, ahol az autóklíma hűtőközege utat talál a szabadba, a jármű elején található klímahűtő, azaz a kondenzátor. Mivel ez az alkatrész közvetlenül a lökhárító mögött, a vízhűtő előtt helyezkedik el, folyamatosan ki van téve az útról felverődő kavicsoknak, a téli sós hólének és a szennyeződéseknek. Egyetlen apró kődarab is képes mikroszkopikus lyukat ütni az alumínium lamellákon, ahol a magas nyomású gáz azonnal szökni kezd. Ha a szivárgást nem javítják meg, a rendszerbe jutó külső levegő és nedvesség hatására a belső járatok korrodálódni kezdenek, ami végül a teljes klímarendszer pusztulását okozza. A tartós és biztonságos működés érdekében a hibás alkatrészek cseréje és a precíz, nyomás alatti ellenőrzés az egyetlen szakmailag helyes út.
