Ahhoz, hogy gépjárművünket időben problémamentesen meg tudjuk állítani, jól működő fékrendszerre van szükségünk. A fékrendszer a gépjármű legfontosabb biztonsági berendezése. Ezért mindig fontos a fékrendszert ellenőriztetnünk. Fékezés során a gépjármű mozgási energiája hőenergiává alakul, ami a féktárcsák és fékdobok felületéről közvetlen hőátadásnak köszönhetően a szabadba kerül. Veszélyes lehet azonban a súrlódásos fékek használata hosszútávon ( lejtőn való folytonos fékezéssel járó közlekedés). A fék felforrósodik ezáltal a súrlódási tényezője csökken, ennek következtében a forró fék nem képes a gépjármű sebességét megfelelően befolyásolni, azaz megfelelő ütemben csökkenteni. A fékutat befolyásolja továbbá a gumiabroncs minősége és az útviszonyok.

Továbbá a fékellenőrzés és annak cseréjének gyakoriságát nagyban befolyásolja a tulajdonos vezetési stílusa. A sportosabban vezető személynek tisztában kell lennie azzal, hogy a lendületesebb vezetés által a fékek is nagyobb terhelésnek vannak kitéve.

A fék feladata a gépjármű lassítása, megállítása és rögzítése álló helyzetben. A biztonságos közlekedés alapfeltétele a fékek minőségi karbantartása és szaktudással való szerelése, szaktudás nélkül otthon senkinek nem ajánlott a fékcsere mivel ezzel veszélyezteti önmaga és mások testi épségét is!

A gépjárművek többsége tárcsafékkel vannak ellátva, bár előfordul, hogy néhány gépjárművet a hátsó tengelyen dobfékkel látnak el. Ez leginkább a körülbelül 5-10 évnél idősebb autókra igaz, de a mai konstrukcióknál is előfordulhat.

Fék részei:

Féktárcsa:

Fékezéskor az első féktárcsák kapnak különösen nagy igénybevételt, ezért itt belső szellőzésű féktárcsákat érdemes alkalmazni. Ami azt jelenti, hogy sugárirányú légcsatornák vannak, melynek kialakítása következtében forgás közben ventilátorhatás lép fel, ezért segíti önmaga hűtését. Vannak olyan féktárcsák is melyeknek a fékfelületen is vannak további furatok vagy marások, így fékezés közben a hőmérséklet alacsony marad, illetve segíti utána lehűteni magát a tárcsát. Fékezéskor a súrlódás miatt fékpor keletkezik, melynek elvezetésében nagy segítséget jelentenek ezek a bemélyedések/lyukak, ezért a fékhatás nagyobb lesz.A tárcsák öntöttvasból, temperöntvényből vagy acélöntvényből készülnek.

Fékbetét:

Általában valamilyen szerves anyagból készülnek. Ezt a lágyabb anyagból készült belső súrlódó részt valamilyen acél betéthordozóra ragasztják rá. A szerves anyagú betét gyártásakor ásványi, fémes, kerámia, porszerű vagy szálas súrlódóanyagokat kötnek meg töltőanyagokkal például műgyantával. Maga a súrlódó anyag amit megkötnek készülhet szénből és aramidszálakból , fémszövetből, illetve üvegszálakból. A betéteknek fékezéskor nagy erőt kell kifejteniük, és miután lágyabb anyagból készülnek, mint a féktárcsák, ezért gyorsabban is kopnak, amiből az következik, hogy csereperiódusuk jóval rövidebb.Amikor már eléri a betét a gyártó által meghatározott minimum értéket, akkor az optimális fékhatás drasztikusan csökkenni fog. Elkopott fékbetét használatánál, a féktárcsa is megsérülhet és egy hirtelen fékezés esetén a gépkocsi irányíthatatlanná válhat. Sérült, megégett illetve nem egyenletesen kopott féktárcsához új fékbetétet NEM szabad feltenni, mert a fékbetét is hullámosan fog kopni és ezáltal is csökken a fékhatás, mely életveszélyes lehet, ilyenkor tárcsával együtt kell cserélni!

Fékdob és fékpofa:

Mint már említettem dobféket leginkább a hátsó tengelyen használnak( a legtöbb autónál ma már ezt is kisebb átmérőjű tömör féktárcsákra cserélték.) Fékezés során a munkahengernek köszönhetően a fékpofa hozzányomódik a dobféket, ezzel létrehozva a súrlódást, mely az autó lassulásáért, megállásáért felelős. A dobféknek kisebb a hatásfoka ezért is rakják inkább csak hátsó tengelyre.

Fékolaj:

A közhiedelemmel ellentétben ez nem olaj, hanem egy speciális folyadék, amely hatalmas hőnek és nyomásnak képes ellenállni. Minden fékfolyadéknak van egy DOT száma ami azt jelzi, hogy az adott típusnak mennyi a forráspontja, például a DOT 4-nek 280 fok. Egyetlen negatívuma, hogy használat során fokozatosan felveszi a levegő páratartalmát, ezáltal a víztartalma megnő és nagyobb fékezéskor romlik a hatékonysága. Amikor a szerelő azt mondja, hogy a fék az autóján fellevegősödött ennek a folyamatnak a következményére érti. Ugyanis gyakori és erős igénybevételkor a fékfolyadékban levegőbuborékok képződnek amik megakadályozzák a fékező erő átvételét és működőképességét. Télen erre különösen ügyelnünk kell ugyanis a benne lévő víztartalom megfagyhat, és ennek következtében dugulás következik be. Ezért cseréjét használattól függően minden de maximum minden második fékcserénél (független attól,hogy csak betétről vagy komplett tárcsa+betét cseréről van e szó) ajánljuk.

Blokkolás gátló rendszer azaz ABS (Anti Block System):

Fő célja, hogy vészfékezés esetén segít bennünket, hogy az autó irányítható maradjon vészfékezés esetén, ha az esetleges féktávolságon belül észlelt akadályt fékezéssel, és/vagy kikerüléssel el tudjuk kerülni, illetve csúszós úton segít meggátolni az autó megpördülését fékezés közben.Az abs lényege, hogy speciális, a kerekekre szerelt érzékelőkön keresztül érzékeli a kerekek blokkolását, és ekkor a másodperc tört része alatt kiiktatja a fékezést.

Fékcserére utaló jelek, amikor mindenképp érdemes felkeresnie egy autószerelő műhelyt!

  • A fékbedál üt-pulzál
  • Fémes súrlódást hall
  • Fékezéskor csikorgó, vonyító hang
  • Kormány szitál
  • Erős gumikopást tapasztal
  • A fékpedál útja megnő
  • Fékezéskor az autó félrehúz

Többnyire viszont egy úgynevezett akusztikus fékkopás jelző figyelmeztet minket (a fékbetét szélén van rögzítve egy sima vas lemez, mely ha hozzá ér a tárcsához erős fémes hangot ad) vagy ma már a legtöbb autóban ez is elektronikus kopásjelzővel van ellátva, mely ha hozzá ér a féktárcsához, a műszerfalon egy jelző lámpa figyelmeztet minket.

autószerviz, műszaki vizsga, fékcsere

Reméljük segítségére voltunk, ha további kérdése merülne fel állunk rendelkezésére. Balesetmentes közlekedést kíván az Extra Autó Kft. csapata.