Műszaki vizsga előtti pánik – ismerős?
Reggel volt, sietős, mint mindig. Zoli beült az autóba, ahogy minden nap, de most, a lámpánál várakozva, valami furcsa érzés kerítette hatalmába. Elővette a forgalmit, és belelapozott. Ott virított a dátum: három hét múlva lejár a műszaki vizsga. Egy pillanatra megfagyott benne a vér, nem is az idő miatt, hanem a gondolat: mikor fog ő ezzel foglalkozni?
Ismerős helyzet, ugye? Munka, család, rohanás, a műszaki mindig pont akkor jár le, amikor semmi időd nincs rá. Zoli is így volt ezzel. Emlékezett rá, mennyit szívott két éve: időpontot foglalni, elvinni, visszamenni, javítani, újra vinni… És akkor beugrott neki, hogy egy régi barátja ajánlott nemrég egy budapesti autószervizt, ahol mindent egyben intéznek. Átvizsgálás, felkészítés, vizsgáztatás, még az ügyintézést is átvállalják.
Rákeresett, megtalálta az elérhetőséget, és már csörgött is a telefon. Nem tudta, mi vár rá pontosan, csak remélte: most nem fog ugyanabba a körbe beleragadni, mint legutóbb.
Autószerviz Budapesten, ami tényleg figyel rád
Már a telefonhívás is más volt, mint amit Zoli megszokott. Nem kapcsoltak, nem kellett percekig várakozni, nem szólt fáradt zene a vonalban. Egy kedves, határozott hang jelentkezett, és végighallgatta, amit Zoli elmondott: lejáró műszaki vizsga, kevés ideje van, jó lenne, ha valaki segítene. A válasz egyszerű volt: „Semmi gond, pár napon belül be is tudja hozni, megnézzük az autót, és ha szeretné, a vizsgát is elintézzük.”
Zoli a megbeszélt időpontban érkezett a szervizhez Budapesten, egy könnyen megközelíthető helyen. Már vártak rá, az autót szinte azonnal átvették, őt pedig beinvitálták egy tiszta, világos ügyfélváróba, ahol még ásványvizet is kapott. Miközben ő kortyolt, a szerelők már sorra vették az autó vizsgára kész állapotának pontjait.
Az autószervizben nemcsak „ránéztek” az autóra, hanem listát vezetettek: fék, futómű, világítás, gumik, kipufogó, minden, amit a vizsga kérhet. És nem az volt a cél, hogy bajt találjanak, inkább az, hogy semmi se érje váratlanul az ügyfelet.
Zoli kezdett fellélegezni. Talán most először úgy érezte: ez lehet végre egy normális műszaki.
Nem nekem kell rohangálnom – ez most komoly?
A vizsgálat végén Zoli odasétált a szervizvezetőhöz, és feltette a kérdést, ami a fejében motoszkált: „És akkor… mikor kell mennem a vizsgára?” A válasz szinte meglepte: „Nem kell mennie. Mi intézzük.”
A szerviz ugyanis teljes ügyintézést vállalt. Nemcsak az átvizsgálást végezték el, hanem lefoglalták a vizsgaidőpontot, és ha az autó rendben van – márpedig Zoli kocsija csak apróságokat igényelt –, ők viszik el a budapesti vizsgaállomásra, elintéznek mindent, majd visszahozzák neki.
Zoli egy pillanatra megállt. Eddig ez mindig az ő feladata volt. Előzőleg futott szervizbe, vizsgaállomásra, volt, hogy háromszor kellett fordulnia egy hibás izzó miatt. Most viszont mindezt kivették a kezéből.
„Akkor én most csak… várok?” – kérdezte mosolyogva. „Igen – és amint megvan a műszaki vizsga, hívjuk.” Ez volt az a pillanat, amikor először érezte: ez most nemcsak kényelmesebb, hanem más szint is. Ez valódi szolgáltatás volt.
A nap, amikor csak várni kellett – és még azt is jól esett
A vizsga napján Zolinak semmi dolga nem volt. Dél körül jött a telefon: „Megvolt, átnézték, rendben van, délután lehet is érte jönni.” Ennyi. Nem volt sorban állás, nem volt ideges kapkodás, nem kellett a papírokkal rohangálni.
Amikor Zoli visszament az autószervizbe, már a parkolóban várta az autó, kifogástalan állapotban. A szerelő elmondta milyen apróságokat javítottak még a vizsga előtt, és átadták az érvényes papírokat is. Mindenről kapott részletes munkalapot, számlát az elvégzett munkáról és az anyagköltségről, így egy dokumentum sem maradt ki.
A szerelők nemcsak a sikeres vizsgáról számoltak be, hanem arról is, hogy volt pár apróság, amit még időben orvosoltak. A bal hátsó helyzetjelző izzó kiégett, kicserélték. A fékfolyadék szintje alacsony volt, így azt pótolták, és rövid fékhatás-próbát is végeztek a biztonság kedvéért. Az ablaktörlő lapátok már nem töröltek tisztán, ezeket is friss darabokra cserélték, hogy esőben is tökéletesen lásson.
Egy porvédő gumi is kezdett elöregedni a futóműnél, ezt ugyan nem kellett azonnal cserélni, de jelezték Zolinak, hogy érdemes lesz rá figyelni a következő szervizeléskor. Mindezt természetesen külön egyeztették vele a vizsga előtt, semmit nem csináltak meg az engedélye nélkül.
Zoli úgy érezte: ezek az apróságok is azt mutatják, hogy valóban autószervizként gondolkodnak – nem csak átvitték a kocsit a műszaki vizsgára, hanem tényleg törődtek vele.
Leült még egy percre a váróba, és azt vette észre: mosolyog. Az, ami korábban mindig stresszt és feszültséget jelentett – a műszaki vizsga –, most csupán egy esemény volt a naptárban, amit mások profin elintéztek helyette.
Két év múlva, ugyanitt
Zoli másnap reggel már a szokásos útvonalon vezette az autóját. A forgalom, a rádió, a reggeli kávéillattól átitatott parkoló, minden a régi volt. Mégis volt benne valami más. Megkönnyebbültség. Olyasmi, amit korábban sosem érzett egy műszaki vizsga után. Nem volt utólagos aggodalom, elmaradt dokumentum, „remélem, tényleg rendben van” típusú bizonytalanság. Egyszerűen csak túl volt rajta. És ezúttal nem kellett idegeskednie.
Este átnézte a dokumentumokat, milyen kisebb javításokat végeztek, és átnézte, hogy a következő időszakban milyen karbantartásokat kell elvégeztetni. Semmi nyomulás, semmi felesleges ajánlat. Csak világos, korrekt információk, pontosan az, amit egy autószerviztől elvárna az ember, de ritkán kap meg.
Aztán csak ült ott a kanapén, és egy gondolat motoszkált benne: „Miért nem így ment ez mindig?” A műszaki vizsga most nem egy külön kis projekt volt az életében, hanem egy jól megszervezett szolgáltatás része. Nem kellett időpontokat vadásznia, alkatrészek után rohangálnia, nem kért kölcsön autót, amíg a sajátját intézik, és a szabadnapját sem kellett erre pazarolnia.
Zoli akkor döntötte el, hogy két év múlva is visszajön. Mert ha egy hely így bánik az autójával és vele, akkor ott jó kezekben van. Budapest nagy város, de ha az ember talál egy megbízható szervizt, azt érdemes megjegyezni.